2015. május 24., vasárnap

Amiért imádok olvasni

Salve! Megint egy egyszerű témájú, de annál jelentősebb cikkel jöttem, és ezúttal arról fogok írni, hogy mi minden van, amiért érdemes olvasni. Ezt azért tartom fontosnak, mert mostanában úgy érzem, az olvasás abszolút háttérbe szorul. Értitek, tisztelet a kivételnek, meg minden, de... az én osztályomban például alig tudok mondani két-három embert, akik még képesek a kezükbe venni könyveket, és nem az okostelefonjukat basztatni szüntelenül, de ebből az egyik csak a SzJg- és Csillagainkban a hiba-kaliberű regényekig bír eljutni, a másik kettő pedig nem olvas kimondottan hosszú és komoly könyveket, inkább maradnak a Párválasztó meg Az éhezők viadala mellett - és ez a legkevésbé sem sértés akart lenni, csak közöltem egy tényt, amivel egyáltalán nem szeretnék megbántani senkit, mert mindhárman a barátaim, sőt, egyikük a legjobb (és a két felsorolt regényre sem lefitymálóan gondolok, csak kellett egy példa, amivel érzékeltethettem a gondolataimat). És nem hibáztatom őket, amiért nem olvasnak 1500 oldalas könyveket, mint én. :D És ezt nem nagyzolásból mondtam.
Vágjunk is bele. A nagy kérdés: MIÉRT ÉRDEMES OLVASNI?!
Ó, hát hol is kezdjem a regényméretű felsorolást.


12. Egy jó könyvet bárhova magaddal vihetsz, míg egy számítógépet egyáltalán nem - a laptop, a tablet és az okostelefon nem él meg túl sokáig olyan helyen, ahol nincs áram, amivel fel lehetne tölteni, mikor lemerül, egy könyvet viszont akárhányszor újraolvashatsz és átrághatsz. Arról nem is beszélve, hogy a felsorolt kütyük mennyire rontják a szemedet a folyamatos elektromos fényükkel, míg egy könyv azért ennél jóval kevésbé fárasztja a látószerveidet. (Ami nem azt jelenti, hogy nyolc óra folyamatos olvasás után nem fogsz elfáradni.) Szerintem a szemünk a legfontosabb érzékszervünk; szerintetek nem? Aki süket, annak ott van a jelelés. Aki néma, az le tudja írni, mit gondol. De aki születésétől vak, annak hogy magyarázod el, hogy mi az a betű? Az hogyan érthetné meg, milyen érzés olvasni? Vigyázzatok a szemetekre, mert életetek végéig szükségetek lesz rá.
11. Tudsz dobálózni fogalmakkal, és utána lelkesen magyarázhatod a többieknek, hogy mit jelent az, és hol olvastad, ezzel kedvet adva nekik is. Persze, a mai világban ez már nem ilyen valószínű, elvégre kit érdekelne a sassenach jelentése, ha ott az okostelefonján az a harminc játék..? Azért, ha te szeretsz olvasni, ne add fel a reményt, hogy sikerül valaki másnak is megmutatnod, mennyire jó dolog is az olvasás.
10. Akármilyen poént vagy utalást megértesz, amit valaki elejt, hogyha olvastál már hasonlót egy regényben/versben - és ez jó poén! Persze, ez most nem tűnik túl értelmesnek, de nekem már volt ilyenem - a barátnőm és én szünetekben királyul el tudunk beszélgetni olyan dolgokról, amiket csak mi értünk, mert csak mi olvastuk azt a könyvet..! És ez tényleg jó poén szerintem!
9. Ha az egyik olvasmányodból filmadaptáció készül, te előnyben részesülsz, mert tudni fogod, mi történik majd. Persze, mindenki lepisszeg majd, hogy nehogy spoilerezni merészelj, de mindenképpen előnyben leszel, és nem kell azonnal a könyvesboltba rohannod, hiszen már olvastad a könyvet.
8. Rengeteg emberrel ismerkedhetsz meg a közös kedvenc könyvetek kapcsán. Persze, ezek legtöbb esetben megmaradnak félnapos, Facebook-os ismeretségeknek, de mindenképpen jól fogod érezni magad attól, ha végre kibeszélheted egy hozzád hasonlóan fanatikus rajongóval, hogy mennyire-de-mennyire aranyos a főszereplő abban a könyvben!
7. Fejlődik az IQ-szinted úgy, hogy nem kell Wikipédiás szövegeket megtanulnod. Bizony, akármennyire nem veszed is észre, minden könyvvel - ha az jó könyv, persze - magadra szedsz valami alapműveltséget. Legyen szó az adott mű helyszínéül szolgáló város szokásairól, vagy a csillagos égen bármiről, az ismereteid csak bővülni tudnak.
6. Ezernyi életet megélsz, míg az, aki nem olvas, csak egyet. És ez kifejezetten jó dolog! Rengeteg embernek, rengeteg karakternek a szemszögéből láthatsz bizonyos dolgokat, és ez segít neked is a későbbiekben, hogy ne csak egy, beszűkült látókörből szemlélhesd a körülötted történő eseményeket!
5. Megtanulsz együttérezni (talán még a legaljább karakterekkel, és akkor már a valós, rohadék emberekkel is), és jobban meg tudod majd érteni a jövőben a körülötted élő emberek motivációit. Remélem, mindenki érti, mire gondolok. Talán nem leszel annyira előítéletes, mint a legtöbb ember, ha olvastál már olyan könyvet, amiben több szereplő is gonosznak/ápolatlannak tűnt, aztán mégis kiderült, hogy mennyire jó ember!
4. Egy könyvhöz bármikor menekülhetsz. Mindegy, hogy az évtized veszekedése zajlik a szüleid között, vagy a bátyád nem bír békén hagyni, ha egy könyv jó, akkor az jó és kész, és, ha belekezdesz egy fejezetébe, rögtön megszűnik körülötted létezni a világ! (Ezt most csak általánosságban mondtam. Természetesen, amikor a bátyád már tányérokat vagdos hozzád, ez már nem válik be. Általában.)
3. Megismersz rengeteg stílust és fogalmazásmódot, így könnyebben tudsz majd fogalmazni és írni te is - nem csak az iskolában vagy a munkahelyen, hanem akár íróként is. (Kivéve, ha Szent Johanna gimit olvasol, mert onnan aztán nem fogsz hasznos stílust összeszedni!) Biztosan érthető. Az írás csodálatos dolog, és, ha neked adatott tehetség hozzá, akkor az is egy csodálatos dolog, amit muszáj kihasználnod!
2. Az olvasással jóval több mindent szerzel meg, mint a Fruit Nijával vagy a Play Station-özéssel, hogy csak két ócska példát mondjak. Bővül a szókincsed és a látóköröd, javul a helyesírásod. Ez így, felsorolva, kevésnek tűnik, pedig nagyon is fontos dolgok!
1. Jó irányba fejlődhet a realitásérzéked, világnézeted, ha nem csak a rózsaszínfelhős valóságshow-kat nézegeted, hanem beleolvasol egy nem a legvidámabb stílusú könyvbe. Figyelj, az, hogy az élet nem igazságos, az akkor sem lehet ismeretlen tény neked, ha egy jómódú családban élsz. Az ember nem kapja mindig azt, amit szeretne, és ez a könyvek értelmesebbik részében is látszik.


Nem is annyira regényméretű, de higgyétek el, hogy minden szavát komolyan gondoltam. Én kiskorom óta imádok olvasni, és annyiféle regény megfordult már a kezemben, hogy képtelenség lenne felsorolni - nem, nem túlzok. És, tudjátok mit? Boldogabbá tesz, mint az tenne, ha egész nap egy tabletot nyomogatnék.
Ciao!

2 megjegyzés:

  1. Ezek az okok tényleg helytállóak, viszont egyben tévedtél.... Ha a SzJG nem lenne, sosem kezdtem volna el írni. :)) Lehet, hogy nem fosztottam volna meg sokmindentől a nagyvilágot, de na... :)))
    Amúgy ezen kívül teljes mértékben egyetértek ezzel. :D Könyv vs. Elektronika 1-0 :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Természetesen nem kell mindenkinek szó szerint azt gondolnia, amit nekem, mert úgy rohadt unalmas lenne az életem. :D
      Ott a pont. ;)

      Törlés