Van ez a dal, amivel először azért találkoztam, mert az Elfújta a szél c. filmről kerestem a neten fanvideókat, és egy olyat találtam, aminek ez volt a zenéje. Ez szeptember 29-én történt, és azóta nem múlt el nap, hogy legalább egyszer ne néztem volna meg azt a fanvideót és ne hallgattam volna meg ezt a számot, ami azért sejtet valamit arról, hogy milyen sokat jelent nekem. Az esetleges elírásokért bocsánat.
There were nights when the wind was so cold
That my body froze in bed
If I just listened to it right outside the window.
There were days when the sun was so cruel
That all the tears turned to dust
And I just knew my eyes were drying up forever,
Forever.
I finished crying in the instant that you left
And I can't remember where or when or how.
And I banished every memory you and I had ever made...
But when you touch me like this... and you hold me like that...
I just have to admit that it's all coming back to me.
When I touch you like this... and I hold you like that...
It's so hard to believe but it's all coming back to me.
It's all coming back, it's all coming back to me now.
There were moments of gold, then there were flashes of light,
There were things I'd never do again
But then they'd always seemed right.
There were nights of endless pleasure.
It was more than any laws allow.
Baby!
Baby!
If I kiss you like this... and if you whisper like that...
It was lost long ago but it's all coming back to me.
If you want me like this... and if you need me like that...
It was dead long ago but it's all coming back to me.
It's so hard to resist and it's all coming back to me.
I can barely recall but it's all coming back to me now.
But it's all coming back...
There were those empty threats and hollow lies,
And whenever you'd tried to hurt me
I'd just hurt you even worse and so much deeper.
There were hours that just went on for days,
When alone at last we'd count up all the chances
That were lost to us forever.
Forever.
But you were history with the slamming of the door,
And I made myself so strong again somehow,
And I never wasted any of my time on you since then..!
But if I touch you like this... and if you kiss me like that...
It was so long ago but it's all coming back to me.
If you touch me like this... and if I kiss you like that...
It was gone with the wind but it's all coming back to me.
It's all coming back, it's all coming back to me now.
There were moments of gold, then there were flashes of light,
There were things we'd never do again
But then they'd always seemed right.
There were nights of endless pleasure.
It was more than all your laws allow.
Baby!
Baby!
Baby!
When you touch me like this and when you hold me like that...
It was gone with the wind but it's all coming back to me!
When you see me like this and when I see you like that,
Then we see what we want to see all coming back to me.
The flesh and the fantasies all coming back to me,
I can barely recall but it's all coming back to me now.
If you forgive me all this, if I forgive you all that,
We forgive and forget and it's all coming back to me.
When you see me like this and when I see you like that,
We see just what we want to see all coming back to me.
The flesh and the fantasies all coming back to me,
I can barely recall but it's all coming back to me now...
It's all coming back to me now.
And when you kiss me like this...
It's all coming back to me now.
And when I touch you like that...
It's all coming back to me now.
And if you do it like this...
It's all coming back to me now.
And if we...
~.~
Voltak éjszakák, mikor a szél olyan hidegen fújt,
Hogy a testem megfagyott az ágyban attól is,
Ha csak hallgattam, mi zajlik az ablakon túl.
Voltak napok, mikor olyan kegyetlen volt a Nap,
Hogy az összes könnyem elporladt,
És egyszerűen tudtam, hogy a szemeim örökké kiszáradtak,
Örökké.
Abbahagytam a sírást abban a pillanatban, hogy elmentél,
De nem emlékszem, hol, mikor és hogyan.
És száműztem minden emléket, amit megéltünk, te és én...
De amikor így érintesz meg... és úgy szorítasz...
Be kell vallanom, hogy mindez visszatér hozzám.
Amikor így érintelek meg... és úgy szorítalak...
Nehéz elhinni, de mindez visszatér hozzám.
Mindez visszatér, mindez most visszatér hozzám.
Voltak aranypillanatok, majd voltak fényvillanások,
Voltak dolgok, amiket sosem tennék meg újra már,
De még helyesnek tűntek akkor és ott.
Voltak végtelen élvezettel teli éjszakák,
Melyeket egy törvény sem engedne meg most.
Bébi!
Bébi!
Ha így csókollak meg... és, ha úgy suttogsz...
Régen elveszett, mégis mind visszajön hozzám.
Ha így akarsz engem... és, ha úgy van rám szükséged most...
Régóta halott, de mind visszajön hozzám.
Annyira nehéz ellenkezni, mikor mindez visszatér hozzám.
Alig emlékszem, mégis visszatér hozzám mindez.
Mind visszatér már...
Ott voltak azok az üres fenyegetések és hazugságok,
És bármikor próbáltál is megbántani,
Én csak sokkal rosszabbul és mélyebben bántottalak valahogy.
Voltak órák, amik napokig tartottak,
Amikor mi ketten végre számba vettük az összes esélyt,
Amik örökre elvesztek számunkra.
Örökre.
De te történelmet írtál az ajtó becsapásával,
És valahogy megint eléggé megerősödtem,
És sosem pazaroltam egyetlen percemet sem rád azóta..!
De, ha így érintelek meg... és, ha úgy csókolsz meg...
Olyan rég volt, mégis mind visszatér hozzám.
Ha így érintesz meg... és, ha úgy csókollak meg...
Elfújta ugyan a szél, de mindez visszatér hozzám.
Mindez visszatér, mindez most visszatér hozzám.
Voltak aranypillanatok, majd voltak fényvillanások,
Voltak dolgok, amiket sosem tennék meg újra már,
De még helyesnek tűntek akkor és ott.
Voltak végtelen élvezettel teli éjszakák,
Melyeket egy törvény sem engedne meg most.
Bébi!
Bébi!
Bébi!
Mikor így érintesz meg, és, mikor úgy szorítasz,
Elfújta ugyan a szél, de mind visszatér hozzám!
Amikor így látsz engem, és, amikor úgy látlak,
Akkor látjuk, amit látni akarunk, ahogy visszatér hozzám.
A hús és a fantáziák, ahogy visszatérnek hozzám,
Alig emlékszem már, de most mind visszatér hozzám.
Ha megbocsátod nekem mindezt, ha megbocsátom neked mindazt,
Megbocsátunk és felejtünk, és mindez visszatér hozzám.
Amikor így látsz engem, és, amikor úgy látlak,
Akkor látjuk, amit látni akarunk, ahogy visszatér hozzám.
A hús és a fantáziák, ahogy visszatérnek hozzám,
Alig emlékszem már, de most mind visszatér hozzám...
Mindez most visszatér hozzám.
És, amikor így csókolsz meg...
Mindez most visszatér hozzám.
És mikor úgy érintelek meg...
Mindez most visszatér hozzám.
És, ha így csinálod ezt...
Mindez most visszatér hozzám.
És, ha mi...
~.~
Voltak éjszakák, mikor a szél olyan hidegen fújt,
Hogy a testem megfagyott az ágyban attól is,
Ha csak hallgattam, mi zajlik az ablakon túl.
Voltak napok, mikor olyan kegyetlen volt a Nap,
Hogy az összes könnyem elporladt,
És egyszerűen tudtam, hogy a szemeim örökké kiszáradtak,
Örökké.
Abbahagytam a sírást abban a pillanatban, hogy elmentél,
De nem emlékszem, hol, mikor és hogyan.
És száműztem minden emléket, amit megéltünk, te és én...
De amikor így érintesz meg... és úgy szorítasz...
Be kell vallanom, hogy mindez visszatér hozzám.
Amikor így érintelek meg... és úgy szorítalak...
Nehéz elhinni, de mindez visszatér hozzám.
Mindez visszatér, mindez most visszatér hozzám.
Voltak aranypillanatok, majd voltak fényvillanások,
Voltak dolgok, amiket sosem tennék meg újra már,
De még helyesnek tűntek akkor és ott.
Voltak végtelen élvezettel teli éjszakák,
Melyeket egy törvény sem engedne meg most.
Bébi!
Bébi!
Ha így csókollak meg... és, ha úgy suttogsz...
Régen elveszett, mégis mind visszajön hozzám.
Ha így akarsz engem... és, ha úgy van rám szükséged most...
Régóta halott, de mind visszajön hozzám.
Annyira nehéz ellenkezni, mikor mindez visszatér hozzám.
Alig emlékszem, mégis visszatér hozzám mindez.
Mind visszatér már...
Ott voltak azok az üres fenyegetések és hazugságok,
És bármikor próbáltál is megbántani,
Én csak sokkal rosszabbul és mélyebben bántottalak valahogy.
Voltak órák, amik napokig tartottak,
Amikor mi ketten végre számba vettük az összes esélyt,
Amik örökre elvesztek számunkra.
Örökre.
De te történelmet írtál az ajtó becsapásával,
És valahogy megint eléggé megerősödtem,
És sosem pazaroltam egyetlen percemet sem rád azóta..!
De, ha így érintelek meg... és, ha úgy csókolsz meg...
Olyan rég volt, mégis mind visszatér hozzám.
Ha így érintesz meg... és, ha úgy csókollak meg...
Elfújta ugyan a szél, de mindez visszatér hozzám.
Mindez visszatér, mindez most visszatér hozzám.
Voltak aranypillanatok, majd voltak fényvillanások,
Voltak dolgok, amiket sosem tennék meg újra már,
De még helyesnek tűntek akkor és ott.
Voltak végtelen élvezettel teli éjszakák,
Melyeket egy törvény sem engedne meg most.
Bébi!
Bébi!
Bébi!
Mikor így érintesz meg, és, mikor úgy szorítasz,
Elfújta ugyan a szél, de mind visszatér hozzám!
Amikor így látsz engem, és, amikor úgy látlak,
Akkor látjuk, amit látni akarunk, ahogy visszatér hozzám.
A hús és a fantáziák, ahogy visszatérnek hozzám,
Alig emlékszem már, de most mind visszatér hozzám.
Ha megbocsátod nekem mindezt, ha megbocsátom neked mindazt,
Megbocsátunk és felejtünk, és mindez visszatér hozzám.
Amikor így látsz engem, és, amikor úgy látlak,
Akkor látjuk, amit látni akarunk, ahogy visszatér hozzám.
A hús és a fantáziák, ahogy visszatérnek hozzám,
Alig emlékszem már, de most mind visszatér hozzám...
Mindez most visszatér hozzám.
És, amikor így csókolsz meg...
Mindez most visszatér hozzám.
És mikor úgy érintelek meg...
Mindez most visszatér hozzám.
És, ha így csinálod ezt...
Mindez most visszatér hozzám.
És, ha mi...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése