2015. október 29., csütörtök

Máris egy újabb díj

Alig kaptam meg az elsőt, ismét megörvendeztettek egy díjjal, méghozzá nem más, mint Luna. Köszönöm szépen! :)


Szabályok:
1. Köszönd meg a díjat, és tedd ki, hogy kitől kaptad.
2. Olvasd el annak a blogját, akitől a díjat kaptad.
3. Írj 12 dolgot az illető blogjáról.
4. Írj 12 dolgot a saját blogodról.
5. Válaszolj 12 kérdésre.
6. Tegyél fel 12 kérdést a blogoddal kapcsolatban.
7. Kommentelj annak a blogján egy fejezethez/bejegyzéshez, akitől kaptad, hiszen mindenkinek jól esik a visszajelzés. Ez lehet kritika, vélemény, a lényeg, hogy építő jellegű legyen.
8. Cseréljetek linket.
9. Küldd tovább 12 embernek a díjat.
10. Tedd ki a plecsnit jól látható helyre, úgy, hogy az én blogomhoz vezessen.

12 dolog Luna blogjáról, a Láthatatlan kötelékről:
1. Október 27-én nyitott.
2. Már majdnem kétezren látogatták meg.
3. 2 feliratkozóval büszkélkedik.
4. Tagja az I love my Followers kampánynak, ahogy én is.
5. Harcol az eredetiségért.
6. Befejezett blog.
7. A fejléc az Angel Blog Design-ról van.
8. Nimfákról és nitrimekről szól, többek között.
9. Többet nem tudok írni, mert rohannom kell.

12 dolog a saját blogomról:
1. 2015. április 16-án hoztam létre.
2. A fejléc és a design mind az én munkám.
3. Imádom ezt a blogot - ez az első blogom, ami nem várt népszerűségnek örvend. (Ez nem azt jelenti, hogy népszerű, hanem azt, hogy népszerűbb, mint a többi blogom volt eddig.)
4. Társszerkesztőm avagy bétám a legjobb barátnőm, Anna, aki a háttérből figyel, és akit előszeretettel kergetek az őrületbe a nyaggatásommal, hogy segítsen ebben és abban.
5. Ez a blog ébresztett rá arra, hogy kritikaírás nélkül nem lenne ugyanaz az életem.
6. Amíg csak élek, nem tervezem bezárni ezt a blogot. Ha megérem a harminc éves kort, én még akkor is kritikákat akarok írni.
7. A blogon megtalálható dalszöveg- és cikkfordítások bizonyítják, hogy imádom az angol nyelvet.
8. Fordítanék én németről is, csak az sajnos még annyira sem megy, mint a kínai...
9. Nagyon büszke vagyok erre a blogra. Magamra nem, de a blogra igen.
10. A blog kritikákra, fordításra és karakterekre szakosodott főképp, de több apróság is előfordulhat rajta.
11. A blogjaim közül - beleértve azokat is, ahol csak bétáskodom - ezzel foglalkozom a legtöbbet.
12. Mikor hozzáfogtam a tizenkét tényhez, azt hittem, millió dolgot tudnék írni a blogomról, de kiderült, hogy a tizenkettediket már nem tudom, mivel töltsem be.
Válasz a 12 kérdésre:
1. Hány év körüli vagy? - Elmúltam száz, kolo?
2. Miért kezdtél el írni? - Nem tudom.
3. Szeretsz olvasni, vagy nem? És, ha igen, mi a kedvenc könyved? - Imádok olvasni, de ki nem állhatom a 'kedvenc'-es kérdéseket, mert nekem mindenből felsorolhatatlanul sok kedvencem van, könyvből meg főleg.
4. Hány befejezett történeted van, amit még nem hoztál nyilvánosságra? - Befejezett egy sincs. Nem vagyok elég kitartó fajta.
5. Ki a kedvenc íród? - Túl sok kedvenc íróm van.
6. Melyik a kedvenc filmed? - Túl sok kedvenc filmem van.
7. Álneved van, vagy az igazi? - Is-is.
8. Olvastad a Szent Johanna Gimit? Ha igen, akkor ki tetszett jobban: Arnold vagy Cortez? - Igen, sajnos olvastam, és nincs a világon könyv, amit jobban lenéznék. Nekem mindig Arnold volt a nyerő.
9. Van testvéred? - Van. Egy félnővérem és egy édesbátyám.
10. Faluban vagy városban élsz? És szeretsz ott élni, vagy nem, és miért? - Városban, és rühellem. Én egyszerűen jobban szeretem a csendet. A faluval viszont az a baj, hogy ott túl sok minden teendő van ahhoz, hogy legyen időm gépezni, ha van egyáltalán számítógép meg internet, szóval nem lenne elég akaraterőm, hogy elköltözzek falura, ha tudnék, akkor sem.
11. Melyik a kedvenc design blogod? - Elkerülöm a design blogokat.
12. Melyik jön be inkább, és miért? Fanfiction vagy egyedi blog? - Mindig előny, ha egy blog egyedi, de egy fanfiction is lehet egyedi, bár ritkán. Én a fanfiction-írástól szerintem sosem fogok tudni elszakadni, de mindenképp a nonfanfiction a jobb.

12 kérdés a blogommal kapcsolatban:
1. Hogy tetszik a fejléc és a design? Min javítanál a helyemben?
2. Meggyőzött a fülszöveg? Ha nem, mit írtál volna másképp benne?
3. Zavar, hogy olaszul vannak a modulok címei, vagy így is azonnal rájössz, mit jelentenek?
4. Melyik modulokat tartod feleslegesnek, és milyen modulokat hiányolsz a modulsávból?
5. A látottak alapján szívesen rendelnél a blogról, vagy ódzkodsz tőle? Ha az utóbbi, mi(k) riasztott(ak) el?
6. Örülnél, ha társszerkesztőként dolgozhatnál a blogon egy napig? Mit csinálnál az alatt az egy nap alatt a blogon?
7. Ha nem tudnád, hogy ez egy kritikablog, és nem tudnád a blog címet, és úgy tudnád, hogy egy történetes bloggal állsz szemben, akkor a blog kinézete alapján milyen történetre számítanál?
8. Tetszik a stílus, amiben írok, vagy idegesít, hidegen hagy inkább?
9. Milyen érzések kerítenek hatalmukba, ha a blog hátterére nézel? Szeretsz olvasni? Egy ilyen, telepakolt könyves szekrénynek örömmel esnél neki, hogy átlapozgasd az összes könyvet, vagy inkább elsétálnál mellette?
10. Te a helyemben milyen rovatokkal bővítenéd a blog kínálatát? (Fejléc- és designkészítés, kódolás kizárva, ugyanis ezekhez annyira sem értek, mint egy embrió.)
11. Zavar a csillagszórós kurzor, vagy jópofának tartod?
12. Mi a véleményed a kritikáimról? Túl szigorúak, vagy épp túl enyhék? A mostani pontrendszer és a pontok, amelyek alapján kritikázok, tetszik, vagy hiányosnak érzed?
Akiknek továbbküldöm:
Angels Blog Design
Rose Blogmagazin
Issy Blogmagazin
Criticism Blog Design
Többnek nem tudom, ugyanis nem érek rá áldozatokat keresgélni.

A blog első díja

Kathrine-nek tartozom hálával a blog első díjáért. Wow, vielen dank! :D

Szabályok:
1. Köszönd meg a díjat, és tedd ki, hogy kitől kaptad.
2. Olvasd el annak a blogját, akitől a díjat kaptad.
3. Írj 12 dolgot az illető blogjáról.
4. Írj 12 dolgot a saját blogodról.
5. Válaszolj 12 kérdésre.
6. Tegyél fel 12 kérdést a blogoddal kapcsolatban.
7. Kommentelj annak a blogján egy fejezethez/bejegyzéshez, akitől kaptad, hiszen mindenkinek jól esik a visszajelzés. Ez lehet kritika, vélemény, a lényeg, hogy építő jellegű legyen.
8. Cseréljetek linket.
9. Küldd tovább 12 embernek a díjat.
10. Tedd ki a plecsnit jól látható helyre, úgy, hogy az én blogomhoz vezessen.

12 dolog Kathrine blogjáról, az Egy Kezdő Designer Blogjáról:
1. Három kezdő bloggerina tevékenykedik az oldalon.
2. 2015. október 4-én nyílt, és az első bejegyzés Kathrine rövid bemutatkozásszerűsége volt.
3. Kathrine kritikákat ír, Ryo fejléceket készít.
4. Eddig egy díjat kaptak.
5. A blog designja Bella Stewart munkája.
6. Október során eddig 17 bejegyzést töltöttek fel.
7. 5-en voltak egyszerre online a blogon a legfeljebb, október 27-én.
8. Jelenleg 10 linkcseréjük van.
9. Kathrine csatlakozott az I love my Followers mozgalomhoz, aminek én is követője vagyok.
10. Szerintem Mineral, a blog egyik szerkesztője ismeri a Trónok harcát, mert megemlítette Daenerys-t a karakteralkotásról szóló cikkében - pacsi! :D
11. Kathrine már két Pinterest-hétvégét is tartott a blogon.
12. Ryo október 27-én mutatkozott be.

12 dolog a saját blogomról:
1. 2015. április 16-án hoztam létre.
2. A fejléc és a design mind az én munkám.
3. Imádom ezt a blogot - ez az első blogom, ami nem várt népszerűségnek örvend. (Ez nem azt jelenti, hogy népszerű, hanem azt, hogy népszerűbb, mint a többi blogom volt eddig.)
4. Társszerkesztőm avagy bétám a legjobb barátnőm, Anna, aki a háttérből figyel, és akit előszeretettel kergetek az őrületbe a nyaggatásommal, hogy segítsen ebben és abban.
5. Ez a blog ébresztett rá arra, hogy kritikaírás nélkül nem lenne ugyanaz az életem.
6. Amíg csak élek, nem tervezem bezárni ezt a blogot. Ha megérem a harminc éves kort, én még akkor is kritikákat akarok írni.
7. A blogon megtalálható dalszöveg- és cikkfordítások bizonyítják, hogy imádom az angol nyelvet.
8. Fordítanék én németről is, csak az sajnos még annyira sem megy, mint a kínai...
9. Nagyon büszke vagyok erre a blogra. Magamra nem, de a blogra igen.
10. A blog kritikákra, fordításra és karakterekre szakosodott főképp, de több apróság is előfordulhat rajta.
11. A blogjaim közül - beleértve azokat is, ahol csak bétáskodom - ezzel foglalkozom a legtöbbet.
12. Mikor hozzáfogtam a tizenkét tényhez, azt hittem, millió dolgot tudnék írni a blogomról, de kiderült, hogy a tizenkettediket már nem tudom, mivel töltsem be.

Válasz a 12 kérdésre:
1. Miért szeretsz írni? - Nem tudom. Nem tudok nélküle meglenni. Amikor írok, minden mást ki tudok zárni a fejemből, és talán ez az, ami nélkül megőrülnék.
2. Hogyan jött létre a blogod? - A Kertész Kinga Kritikák c. blogot olvastam, azt hiszem, és arra jutottam, hogy én is ezt akarom csinálni. Mármint kritikákat írni.
3. Miért írod a blogot? - Azért, mert szeretnék javítani a blogger színvonalán, és szeretném hinni, hogy a kritikáim segítenek ebben.
4. Kire számítasz, aki segíthet? - Annára. Hihetetlenül türelmes. Én már régen leütöttem volna magam, mikor már ezredszer piszkálom valamivel.
5. Volt már félbehagyott blogod? - De mennyi!
6. Hány díjad van? - Ezen a blogon kettő, ez az első, de közben már a másodikat is megkaptam.
7. Melyik a kedvenc blogod? - Utálom a 'kedvenc' szót, mert nekem mindenből milliárd kedvencem van.
8. Mi a blogod műfaja? - Kritikablog. De csak azért, mert a kritika-fordítás-karakter-idézet-kép-mániás blog még nem egy blogműfaj.
9. A blogod címe miért pont ez? - Mert Anna olaszt tanul, az angol címek sablonosak, magyarul hülyén hangzana.
10. A blogodra hetente hányszor szoktál bejegyzéseket írni? - Jó, ha havonta írok egyet-kettőt. De nem tudom, ez mindig az adott héttől vagy naptól függ.
11. Mit szoktál blogolás mellett csinálni? - Olvasni, zenét hallgatni és... aludni.
12. Miről írsz a legszívesebben? - Magamról. Ezzel viszont az a baj, hogy magamról írok a legsutábban.

12 kérdés a blogommal kapcsolatban:
1. Hogy tetszik a fejléc és a design? Min javítanál a helyemben?
2. Meggyőzött a fülszöveg? Ha nem, mit írtál volna másképp benne?
3. Zavar, hogy olaszul vannak a modulok címei, vagy így is azonnal rájössz, mit jelentenek?
4. Melyik modulokat tartod feleslegesnek, és milyen modulokat hiányolsz a modulsávból?
5. A látottak alapján szívesen rendelnél a blogról, vagy ódzkodsz tőle? Ha az utóbbi, mi(k) riasztott(ak) el?
6. Örülnél, ha társszerkesztőként dolgozhatnál a blogon egy napig? Mit csinálnál az alatt az egy nap alatt a blogon?
7. Ha nem tudnád, hogy ez egy kritikablog, és nem tudnád a blog címet, és úgy tudnád, hogy egy történetes bloggal állsz szemben, akkor a blog kinézete alapján milyen történetre számítanál?
8. Tetszik a stílus, amiben írok, vagy idegesít, hidegen hagy inkább?
9. Milyen érzések kerítenek hatalmukba, ha a blog hátterére nézel? Szeretsz olvasni? Egy ilyen, telepakolt könyves szekrénynek örömmel esnél neki, hogy átlapozgasd az összes könyvet, vagy inkább elsétálnál mellette?
10. Te a helyemben milyen rovatokkal bővítenéd a blog kínálatát? (Fejléc- és designkészítés, kódolás kizárva, ugyanis ezekhez annyira sem értek, mint egy embrió.)
11. Zavar a csillagszórós kurzor, vagy jópofának tartod?
12. Mi a véleményed a kritikáimról? Túl szigorúak, vagy épp túl enyhék? A mostani pontrendszer és a pontok, amelyek alapján kritikázok, tetszik, vagy hiányosnak érzed?

Akiknek továbbküldöm:
Angels Blog Design
Rose Blogmagazin
Issy Blogmagazin
Criticism Blog Design
Többnek nem tudom, ugyanis nem érek rá áldozatokat keresgélni.

2015. október 25., vasárnap

Blogverseny

Rettenetesen szégyellem, de végül én is rávettem magamat, hogy a legaljasabb nézettség- és feliratkozógyűjtő húzást vessem be: versenyt rendezek a blogon. Azért persze annyira nem szégyellem magam, hogy ne tegyek így, mivel a blog tényleg iszonyatosan népszerűtlen, és szinte csak én lézengek rajta, az meg iszonyatosan gáz, szóval ja, blogversenyt rendezek. Minek húzom itt még mindig a szót..? Mindenki tudja, hogy megy ez.


Jelentkezési feltételek:
 - iratkozz fel a blogra (nem fogok mindenkit külön felkeresni a verseny eredményével, ha érdekli, kövesse nyomon ő a blogot)
 - válassz ki egyet az alábbi képek közül, és tedd ki a blogodra jól látható helyre (csak azért van több kép, hogy ki tudd választani, melyik illik jobban a blogodhoz, melyik zavar kevésbé, tudod), és linkeld is a versenyt hozzá
















































A jelentkezésről:
 - egy ember akárhány bloggal jelentkezhet akárhány kategóriába
 - kommentben történik
Amit kommentben kell leírnod:
 - a nevedet, amivel jelentkezni szeretnél, amit az okleveledre/emléklapodra írok (ha nincs ilyen, a blogger nevedet írd)
 - az e-mail címedet
 - a blogod linkjét és a blogod címét, a kategóriákat, amikbe jelentkezni szeretnél azzal a bloggal (ezt annyiszor csináld meg, ahány blogod van, értelemszerűen)

Jelentkezési határidő: 2015.12.01.

Kategóriák:
 - Kinézet alapján
  • legszebb fejléc (saját, illetve rendelt)
  • legszebb design (saját, illetve rendelt)
  • legszebb könyvborító (saját, illetve rendelt)
 - Tartalom alapján
  • legjobb cím
  • legjobb fülszöveg
  • legjobb prológus
  • legjobb fanfiction
  • legjobb fantasy/sci-fi
  • legjobb nem fanfiction
  • legjobb designblog (nem kell olyan blognak lennie, ami csak fejléc- és design-készítéssel foglalkozik, de ezek legyenek a fő szakosodásai)
  • legjobb kritikablog (nem kell olyan blognak lennie, ami csak kritikákkal foglalkozik, de ez legyen a fő szakosodása)
  • legjobb trailer (saját, illetve rendelt)
  • legjobb epilógus (persze, lezárt blog esetén)
 - Blogger alapján
  • legjobb író
  • legjobb designer
  • legjobb kritikaíró

A verseny menete
 - A jelentkezési határidő lejártával szerény személyem utánanéz a jelentkezőknek: hogy feliratkoztak-e a blogra, hogy kitették-e a verseny linkjét valamelyik képpel a blogjukra, hogy mindent leírtak kommentben, amit kellett, hogy fanfiction bloggal nem jelentkeztek-e véletlenül avagy szándékosan a nem fanfiction-kategóriába, nem jelentkezett-e kritikablog a designblog-kategóriába, és így tovább.
 - Kiírom az egyes kategóriák szavazásának kezdésének, zárásának és eredményhirdetésének időpontjait. Ezt azért érdemes figyelemmel követni, mert így legalább tudhatod, hogy mikor kezdd el noszogatni az olvasóidat, hogy szavazzanak már rád itt és itt.
 - Az eredményhirdetések során ugyebár kihirdetésre kerülnek az egyes kategóriák győztesei, és ismét feltüntetem az egyes személyek nyereményeit, amikért e-mailben kell jelentkezni nálam.

E-mail címem, ahol lehet zaklatni a versennyel kapcsolatos kérdéseitekkel és a nyereményetekért való jelentkezéssel (utóbbi arra jó, hogy tudjam, nem szüntetted még meg a blogodat közben, nem tűntél el a föld színéről, igényled a nyereményt; ne dolgozzak vele fölöslegesen): siposlorka@gmail.com

Nyeremények:
Minden kategória első három helyezettje részesül nyereményben, a többiek csak emléklapban, hogy legyen mit kirakni esetleg a blogjuk verseny-fülére, vagy mit tudom én, ne érezzék magukat teljesen elhanyagoltnak.
1. helyezett: oklevél; a blogját/blogjait (ha többel jelentkezett) három hónapig hirdetem a blogomon; kritika a blogjáról/blogjairól (+ezen belül a szokott, rövid ajánló) tőlem és Annától is; interjú.
2. helyezett: oklevél; a blogját/blogjait (ha többel jelentkezett) egy hónapig hirdetem a blogomon; kritika a blogjáról/blogjairól (+ezen belül a szokott, rövid ajánló) tőlem; interjú.
3. helyezett: oklevél; a blogját/blogjait (ha többel jelentkezett) egy hétig hirdetem a blogomon; kritika a blogjáról/blogjairól (+ezen belül a szokott, rövid ajánló) tőlem; interjú.
És nem, nem azért ilyen sablonosak és unalmasak a nyeremények, mert szeretném erősíteni bennetek a "nem a győzelem a fontos"-elvet, hanem azért, mert jobbakat nem tudtam kitalálni. Megjegyzés: az első helyezettek vélhetően hónapokat várhatnak majd Anna kritikájára, de higgyétek el, megéri - nála építőbb kritikát senkitől sem kaptok.


Ennyit szerettem volna. Ha van kedved, jelentkezz - akkor is, ha nincs, jó? xD
xx Nessa

It's All Coming Back To Me fordítása

Van ez a dal, amivel először azért találkoztam, mert az Elfújta a szél c. filmről kerestem a neten fanvideókat, és egy olyat találtam, aminek ez volt a zenéje. Ez szeptember 29-én történt, és azóta nem múlt el nap, hogy legalább egyszer ne néztem volna meg azt a fanvideót és ne hallgattam volna meg ezt a számot, ami azért sejtet valamit arról, hogy milyen sokat jelent nekem. Az esetleges elírásokért bocsánat.


There were nights when the wind was so cold
That my body froze in bed
If I just listened to it right outside the window.

There were days when the sun was so cruel
That all the tears turned to dust
And I just knew my eyes were drying up forever,
Forever.

I finished crying in the instant that you left
And I can't remember where or when or how.
And I banished every memory you and I had ever made...

But when you touch me like this... and you hold me like that...
I just have to admit that it's all coming back to me.
When I touch you like this... and I hold you like that...
It's so hard to believe but it's all coming back to me.

It's all coming back, it's all coming back to me now.
There were moments of gold, then there were flashes of light,
There were things I'd never do again
But then they'd always seemed right.
There were nights of endless pleasure.
It was more than any laws allow.
Baby!
Baby!

If I kiss you like this... and if you whisper like that...
It was lost long ago but it's all coming back to me.
If you want me like this... and if you need me like that...
It was dead long ago but it's all coming back to me.

It's so hard to resist and it's all coming back to me.
I can barely recall but it's all coming back to me now.
But it's all coming back...

There were those empty threats and hollow lies,
And whenever you'd tried to hurt me
I'd just hurt you even worse and so much deeper.

There were hours that just went on for days,
When alone at last we'd count up all the chances
That were lost to us forever.
Forever.

But you were history with the slamming of the door,
And I made myself so strong again somehow,
And I never wasted any of my time on you since then..!

But if I touch you like this... and if you kiss me like that...
It was so long ago but it's all coming back to me.
If you touch me like this... and if I kiss you like that...
It was gone with the wind but it's all coming back to me.

It's all coming back, it's all coming back to me now.
There were moments of gold, then there were flashes of light,
There were things we'd never do again
But then they'd always seemed right.
There were nights of endless pleasure.
It was more than all your laws allow.
Baby!
Baby!
Baby!

When you touch me like this and when you hold me like that...
It was gone with the wind but it's all coming back to me!
When you see me like this and when I see you like that,
Then we see what we want to see all coming back to me.

The flesh and the fantasies all coming back to me,
I can barely recall but it's all coming back to me now.

If you forgive me all this, if I forgive you all that,
We forgive and forget and it's all coming back to me.
When you see me like this and when I see you like that,
We see just what we want to see all coming back to me.

The flesh and the fantasies all coming back to me,
I can barely recall but it's all coming back to me now...

It's all coming back to me now.
And when you kiss me like this...
It's all coming back to me now.
And when I touch you like that...
It's all coming back to me now.
And if you do it like this...
It's all coming back to me now.
And if we...

~.~

Voltak éjszakák, mikor a szél olyan hidegen fújt,
Hogy a testem megfagyott az ágyban attól is,
Ha csak hallgattam, mi zajlik az ablakon túl.

Voltak napok, mikor olyan kegyetlen volt a Nap,
Hogy az összes könnyem elporladt,
És egyszerűen tudtam, hogy a szemeim örökké kiszáradtak,
Örökké.

Abbahagytam a sírást abban a pillanatban, hogy elmentél,
De nem emlékszem, hol, mikor és hogyan.
És száműztem minden emléket, amit megéltünk, te és én...

De amikor így érintesz meg... és úgy szorítasz...
Be kell vallanom, hogy mindez visszatér hozzám.
Amikor így érintelek meg... és úgy szorítalak...
Nehéz elhinni, de mindez visszatér hozzám.

Mindez visszatér, mindez most visszatér hozzám.
Voltak aranypillanatok, majd voltak fényvillanások,
Voltak dolgok, amiket sosem tennék meg újra már,
De még helyesnek tűntek akkor és ott.
Voltak végtelen élvezettel teli éjszakák,
Melyeket egy törvény sem engedne meg most.
Bébi!
Bébi!

Ha így csókollak meg... és, ha úgy suttogsz...
Régen elveszett, mégis mind visszajön hozzám.
Ha így akarsz engem... és, ha úgy van rám szükséged most...
Régóta halott, de mind visszajön hozzám.

Annyira nehéz ellenkezni, mikor mindez visszatér hozzám.
Alig emlékszem, mégis visszatér hozzám mindez.
Mind visszatér már...

Ott voltak azok az üres fenyegetések és hazugságok,
És bármikor próbáltál is megbántani,
Én csak sokkal rosszabbul és mélyebben bántottalak valahogy.

Voltak órák, amik napokig tartottak,
Amikor mi ketten végre számba vettük az összes esélyt,
Amik örökre elvesztek számunkra.
Örökre.

De te történelmet írtál az ajtó becsapásával,
És valahogy megint eléggé megerősödtem,
És sosem pazaroltam egyetlen percemet sem rád azóta..!

De, ha így érintelek meg... és, ha úgy csókolsz meg...
Olyan rég volt, mégis mind visszatér hozzám.
Ha így érintesz meg... és, ha úgy csókollak meg...
Elfújta ugyan a szél, de mindez visszatér hozzám.

Mindez visszatér, mindez most visszatér hozzám.
Voltak aranypillanatok, majd voltak fényvillanások,
Voltak dolgok, amiket sosem tennék meg újra már,
De még helyesnek tűntek akkor és ott.
Voltak végtelen élvezettel teli éjszakák,
Melyeket egy törvény sem engedne meg most.
Bébi!
Bébi!
Bébi!

Mikor így érintesz meg, és, mikor úgy szorítasz,
Elfújta ugyan a szél, de mind visszatér hozzám!
Amikor így látsz engem, és, amikor úgy látlak,
Akkor látjuk, amit látni akarunk, ahogy visszatér hozzám.

A hús és a fantáziák, ahogy visszatérnek hozzám,
Alig emlékszem már, de most mind visszatér hozzám.

Ha megbocsátod nekem mindezt, ha megbocsátom neked mindazt,
Megbocsátunk és felejtünk, és mindez visszatér hozzám.
Amikor így látsz engem, és, amikor úgy látlak,
Akkor látjuk, amit látni akarunk, ahogy visszatér hozzám.

A hús és a fantáziák, ahogy visszatérnek hozzám,
Alig emlékszem már, de most mind visszatér hozzám...

Mindez most visszatér hozzám.
És, amikor így csókolsz meg...
Mindez most visszatér hozzám.
És mikor úgy érintelek meg...
Mindez most visszatér hozzám.
És, ha így csinálod ezt...
Mindez most visszatér hozzám.
És, ha mi...

Sophia blogja

És igen, végre itt vagyok Sophia kritikájával is. Ezer bocsánat, hogy eddig tartott.

Szerzője: Sophia S. Argent

A kinézet
1. A fejléc. Nekem kifejezetten tetszik! Egyetlen fő alakja van, a főszereplő kislány. A történethez illően mesés elemekkel van telepakolva: a bagollyal, ami úgy néz ki, mintha az egyik régi mesekönyvemből lenne kivágva; a Hamupipőkére emlékeztető óra, ami ugyan nem éjfélt mutat; a virágok, a kard, a földgömb, a többi... Tetszik az összhatás, bár egy egészen halvány árnyalatnyit zsúfoltnak mondanám, ha közelebbről nézem, ettől eltekintve tökéletes. A cím ízlésesen és olvashatóan van ráírva. A fejléc színvilága passzol a blog többi részéhez - a kék árnyalatai a bejegyzések és a modulok címeihez, az ezüst a zenelejátszóhoz, a fehér a modulok színéhez, a fekete meg mindenhez illik. Tetszik, hogy nem pont olyan széles, mint a blog egésze, ugyanis ettől valamilyen különleges, barátságos hatást ér el. (6/6)
2. A háttér. Gyönyörű, nagyon tetszik ez az árnyalat! És illik is a bloghoz, tényleg. Megnyugtató hatása van, jó érzés ránézni. (2/2)
3. A bejegyzések és modulok háttere. Nagyon ízlésesen lettek kitalálva! A bejegyzéseké valamivel világosabb, mint a blogháttér, a moduloké meg fehér, és nagyszerűen néznek ki. (2/2)
4. A betűszín, betűtípus. Imádom az ennyire egyszerű, és mégis ennyire szép betűtípusokat, mint amikkel a bejegyzések íródtak. Már a fejlécre írt cím is frenetikus betűtípussal volt írva. A modulok betűtípusát viszont én a helyedben áttenném ugyanolyanra, mint amilyen a bejegyzéseké, mert a mostani nem olyan szép. Ja, és a modulok és bejegyzések címének típusát is lecserélném valami olyanra, ami kiírja az ő és ű betűket. A fekete betűszín pedig tökéletes, azzal nem lehet mellényúlni (kivéve persze, ha egy amúgy is fekete blogon van). (3/2)
5. A modulok. Általában zsúfoltnak szoktam érezni a két modulsávos blogokat, de a tiéd kivételt képez. A bal oldalin öt, a jobbon nyolc modult számoltam, legalul meg van egy +1-gomb - plusz ott van még két keret a jobb oldali modulsáv alján, a rendszeres olvasók után, amit nem tudok mire vélni, mert semmi céljuk és értelmük nincs. Ha csak egy elrontott HTML-kód maradványai, azt is inkább megértem, minthogy céltalanul ott vannak. A +1-es gombnak sosem láttam értelmét, ráadásul így, hogy legalulra tetted, még észre sem veszi senki - vagy tedd be a bal oldali modulokhoz, vagy, ami még jobb, szedd le.
Kezdjük a bal oldalon. Ott ugye a legelső a 'Magamról' nevű profilod, amit én átneveznék 'Én'-re, mert csak akkor lenne logikus a mostani cím, ha abban a modulban magadról írnál, márpedig nem így van. Az archívum rendben van, ezt a keresőről viszont már nem tudom elmondani - a blogod történetes blog, és nem egy blogmagazin, ahol szükség van keresőre, hogy megtalálja a szerencsétlen blogger a legrégebbi bejegyzéseket is. A bloglista magától értetődik. A népszerű bejegyzéseket viszont sürgősen távolítsd el, mert kifejezetten rendetlen a kinézetük a képek miatt, azonkívül ez is egy olyan modul, aminek a létezését nem tudom megérteni, mivel semmi értelme.
Nézzük a jobb oldali sávot. Az oldalmodul szép. A következő modul elolvasása után viszont már a hajamat téptem, ami nem csoda, hiszen egészen olyan, mintha egy ötéves írta volna - nem bántásból. Egyrészt nincs szóköz a vesszők és a mondatvégi írásjelek után, aztán... Idézem: A történetet próbálom a lehető legjobban megírni,de ez gyakran nem jön össze. Hűha, hát ezt ennyire azért nem kell félvállról venni - ha te magad is beismered, hogy gyakran nem tudod a lehető legjobban vezetni a blogod, akkor a blogodra tévedt látogató miért akarna belekezdeni? A blogot kérlek tartsd tiszteletben,és legfőképpen kerüld a csúnya szavakat! A 'kérlek' után egy vesszőt, kérlek, és mit értesz azon, hogy tartsam tiszteletben a blogot? És miért az a legfőbb, hogy kerüljem a csúnya szavakat? Ez f*szság. Nagy örömmel töltene el,ha ezeket betartanád.  Engem meg nagy örömmel töltene el, ha nem utalnál így a feliratkozásra és a kommentelésre, mintha szabály lenne. Szabályokra szoktuk mondani, hogy tartsák be, te pedig a kérdéses mondat előtt épp azt kérted, hogy hagyjanak nyomot maguk után, akik benéznek a blogodra. Tehát akkor kijavítva:
Sziasztok, félvérek! Ez a történet lényegében egy Percy Jackson fanfiction, de aki nem olvasta ezt a sorozatot, az is könnyedén megérti. A történetet próbálom a lehető legjobban megírni, remélem, sikerül is. A blog szerzői jogait kérlek, tartsd tiszteletben, és lehetőleg kerüld a csúnya szavakat. De, ha már itt vagy, akkor hagyj nyomot magad után! Kommentelj, véleményezz, vagy csak szavazz a közvélemény-kutatásokon. Ha megtetszett a történet, akkor iratkozz fel! Nagy örömmel töltene el, ha így tennél. Jó szórakozást és kellemes napot kívánok! :D
Így azért mégis jobb. A trailer-ről bővebben majd lejjebb. A könyvborító modul címénél kihagytál egy szóközt meg egy vesszőt a 'ki' és a 'ha' közül, és ilyen piciben semmi értelme a dolognak, legfeljebb, ha link mutat a képre. A chat színeit én a helyedben sürgősen beállítanám rendesre, mert így túl rikítóak, az élénk- és a sötétkék árnyalatokat cseréld le például a modul- és bejegyzéscímek hátterének színére. A szavazás, az online-számláló és a feliratkozók maguktól értetődnek.
A favicon nagyon szép, igazán tetszik. A zenelejátszóról viszont sajnos nem mondhatom el ugyanezt. Igen, ezüst színű, ezért elvileg illik a blog színeihez, de az árnyalata nem tökéletes, és amúgy se szeretem a zenelejátszókat. Legalább nem magától indul. Mindegy, ez annyira nem égbekiáltó gond, és lehet, hogy csak engem zavarnak a zenelejátszók, szóval emiatt nem kell leszedned az oldalról.
Utolsó megjegyzésem a kurzorról szólna. Nagyon gyorsan vedd le. Igen, szép, igen, aranyos, igen, ötletes és egyedi - de sose tudom, hogy a bagoly melyik szárnyával kattintsak, és idegesít is, hogy minden mozdulatomat követi ez a Hedvig azzal az aranyozott papírtekerccsel. (12/5)
6. Ötletesség, egyediség + könyvborító, stb. Fent ugyan felsoroltam már, de azért összegzem az egyediségeket. Első az, hogy a fejlécen a legtöbbször előforduló két, vagy akár három sablonkarakter helyett csak egy karakter van, aki ráadásul nem is a megszokott, agyonhasznált szupermodell, hanem egy fiatal lány. Aztán ott van még a különleges háttérszín, amivel még sehol máshol nem találkoztam. A favicon is gyönyörűen egyedi. Az is tetszik, ahogy a blogod moduljának a címét a tartalomhoz igazítottad - az online-számlálónak például azt a címet adtad, hogy "a blogon járó félvérek", nem pedig egy unalmas, sablonos címet. Meg még a kurzort is egyedinek tartom, annak ellenére, hogy a falnak megyek tőle. Aztán ott a könyvborító, amire ugye nem vezet link a moduljában, szóval csak akkor látható nagyban, ha a kép megjelenítésére megyek - de ez nem minden, a blogodra térőnek juthat eszébe, szóval szerintem vezessen link a képre. A borító maga nagyon tetszene, ha eltekintek a fekete, a háttértől elütő betűszíntől a hátlapon, és annak a szövegnek a balra zártságától (a sorkizárt a mániám, és az jobban is néz ki). Ahogy a designról, úgy erről sem tudom, hogy te készítetted-e, vagy más, mindenesetre nagyon szép lett, gratulálok hozzá. (5/5)
7. Az összhatás. Lenyűgöző. A fejléc fényűzése, a háttér kellemes hatása, a szép színek... Egy rossz szavam sem lehet. (5/5)

A kinézet összesen: 35/27 Nem rossz! ;)


A tartalom
1. A cím. Sosem voltam túlságosan oda azokért a címekért, amelyekben a főszereplő neve is megtalálható, akkor meg főleg nem, ha a cím ilyen hosszú lesz. Meg kell mondanom, nem nyerte el a tetszésemet. Az oké, hogy illik a történethez, és az is rendben van, hogy halványlila gőzöm sincs, mi lehetne, ha nem ez lenne a címe, de... Elsőre például azt hittem, hogy ezt a blogot naplószerűségként vezeted, vagy a saját szemszögedből találsz ki egy ilyen történetet, mivel a te felhasználóneved Sophia, a cím pedig Sophia Smith és a félvérek élete. Hát... (6/3)
2. A fülszöveg. Ezt nem a megszokott módon, a modulok között találjuk, hanem a 'tartalom' nevezetű oldalon. A megszokott fülszövegekkel ellentétben ebben egész kevés hibát találtam, ami már egy hatalmas piros pont, amiért nem téptem ki a hajamat az olvasása közben. Maga a fülszöveg megfelelő hosszúságú, figyelemfelkeltő, érdekes, csak egy egészen picit spoilerezik túl sokat, és egy laza csuklómozdulattal közli az olvasóval, hogy mire számíthat - egy mesére. Hé, ez nem leszólás, én csak megállapítottam, hogy, ahogy a fanfiction alapja, a fanfiction maga és a fülszöveg is mesék. De ilyen is kell! Mindig is bántott, hogy a fiatalabb olvasók és írók mennyire háttérbe szorulnak a bloggeren - előbbiek kevés nekik való olvasmányt találnak a blogok között, épp ezért kezdenek neki annyi, nem nekik való sztori elolvasásának, utóbbiakat pedig egyrészről elnyomják, másrészről pedig nem is mindig merik feltölteni a művüket a netre, mert félnek a kritikától, hogy "milyen gagyi mese". Könyörgöm, attól még, hogy Magyarországon túl kevés gyerek születik, attól még lehet gyerekeknek való meséket írni! (Nem, mintha támogatnám, hogy a fiatal gyerekek a neten keressenek meséket egy valamirevaló könyvespolc helyett, de na.) Ezzel csak azt akarom bizonyítani, hogy nem lenézésből mondtam, hogy a blogod egy mese. Nézzük a hibákat, amiket pirossal javítottam:
Sophia Smith egy átlagos tinédzsernek vallja magát. Leszámítva egy-két dolgot. Például, hogy a mostohaanyja utálja, és egy szép, nyári napon szörnyeteggé változik. A kalandok egyre izgalmasabbak és izgalmasabbak lesznek, kezdve egy autós üldözéssel, elérve a Félvér Táborig. De, amikor Sophia végre boldog lehetne, váratlanul elhangzik egy prófécia. Így aztán a lány, oldalán egy szőke herceggel és egy hiperaktív lánnyal, elindul megkeresni elveszettnek hitt bácsikáját, miközben megismerkedik a görög mitológia ijesztőbbnél ijesztőbb szörnyetegeivel. (5/4)
3. Az oldalak. Meglepődtem, amikor láttam, hogy külön fülszöveges és fejezetes oldalak helyett egybevetted ezt a kettőt, 'tartalom' címen. Ötletes! (Viszont a tizennyolcadik fejezetre nem vezet link, ami elég zavaró, szóval azt korrigáld.) A szereplőkkel viszont már gondjaim akadtak. Na, de hol kezdjem..? 1. Bármelyik blogmagazin örömmel készítene neked egységes, rendezett képeket a karaktereidről. Nem mintha engem érdekelne, de a többi olvasódat elrettentheti, ha már a szereplők képei is igénytelen, random összeválogatott képek. 2. Nem raktad őket össze valami jól. Pár helyen például elcsúszik a név a képtől, és összekever mindent, máshol az aláhúzás túllóg a soron... 3. Vagy minden szereplőről gifet tegyél be, vagy egyikről se. Marha idegesítő, hogy Kheirón és Taylor mozognak, miközben a többiek csak mereven bámulnak a kamerába.
A görög istenekkel és a görög mitológiai teremtményekkel nagyjából ugyanezek a problémáim. Tessék rendbe tenni az oldalakat! A díjakkal meg az a baj, hogy különböző betűtípusokkal íródtak az egyes díjak, szóval ez is elég össze-vissza hatást kelt. Szerezz be egy bétát, ha neked nincs időd/erőd/kedved megcsinálni! (4/1)
4. A prológus. Nem találtam, nem pontozom.
5. A történet. Szóval fanfiction. Nem ismerem az alapművet, de legalább már tudom, mit fogok csinálni, ha végre lesz egy szabad percem, amikor azt csinálok, amit akarok, és senki nem szól bele. Viszont ez azt is jelenti, hogy nem tudom pontosan megállapítani, mi a saját ötleted, és mi az, amiben a Percy Jackson-t használtad fel. Ez néha nagyon zavar, de azt hiszem, a történetedre így is nyugodtan mondhatom, hogy nagyszerű. Úgy értem, ha fanfiction is, végre nem egy fiúbanda vagy színész a főszereplője! Az is hatalmas elhivatottságra vall, hogy belevágtál egy olyan történet fanfiction-jébe, amit jóval kevesebben ismernek, mint a One Direction például - ez pedig egyből azt jelentené, hogy nem leszel annyira népszerű, mint a nálad kevésbé egyedi blogok -, és mégis belevágtál! Ezt becsülöm. A történet megfogott, tetszik, főleg a stílusod, az általam is nagyra becsült görög mitológia és az egyedisége miatt - és ez pont elég is. Az alapötlet egyértelműen páratlan - másik PJ fanfictionnel még akkor sem találkoztam, ha létezik ilyen -, a kivitelezése pedig nagyszerű. Tudom, fura, hogy ilyen kevéssel letudtam az egészet, de mindent elmondtam, amit akartam. (10/10) (10/10)
6. Leírások, párbeszédek, a karakterek. Nem sok leírást találtam, de ismét lehetséges, hogy a fáradtságtól nem vettem észre, hogy már épp elolvastam egyet. (Négy nap alatt három témazárót és három sima dolgozatot írni változatosabbnál változatosabb és nehezebbnél nehezebb anyagrészekből - na, ez az, amit csak annak kívánnék, akit igazán gyűlölök.) (Amúgy nem lesz ám mostantól minden kritikámban ez a mentségem, és nem fogom mostantól mindenre azt mondani, hogy "a fáradtság miatt nem vagyok benne biztos", de egyenlőre muszáj kiaknáznom ezt a lehetőséget.) A történet elején néha elnyomtam egy mosolyt, például, amikor Sophia beszólt a mostohaanyjának. Szóval a párbeszédeid rendben vannak, ötletesek, de a helyesírásukkal sajnos azért van bajom, lásd lejjebb. A karakterek meg... hm. Azt hiszem, itt csak Sophiát említeném meg, aki tökéletes 13 éves. És ez egy dicséret volt! Kezdem gyanítani, hogy te is körülbelül ennyi idős lehetsz, ugyanis, ahogy egy nagyon fiatal nem tud hihetően megírni egy nála idősebbet, úgy egy idősebb író sem írhat meg sosem egy nála fiatalabb karaktert tökéletesre. Tetszik Sophia stílusa, az, hogy viszonylag összetett, hihető személyiség. (15/9)
7. Stílus, fogalmazás. Egy rossz szavam sem lehet! Megnyugtató, mégis erős stílusod van, aminek köszönhetően a szemfüles olvasó akár ezer különböző szövegből rájönne, melyiket írtad te. Nem tudom, a valóságban hány éves vagy, a főszereplőd viszont, akinek a szemszögéből írod a sztorit, tizenhárom, ha nem tévedek - és tökéletesen hozod a formáját! Őszintén, én pont ilyen beszédstílust várok egy tizenhárom évestől! Kicsit olyan volt a blogodat olvasni, mintha a régebbi (és szerintem borzalmas és rettenetes) írásaimat olvasnám vissza (e két jelző persze a te írásodra nem vonatkozik, csak a sajátomra igaz), mert hasonló volt régebben a stílusom, mint a tiéd. (5/5)
8. A helyesírás, szókincs. Az első huszonkét fejezetben elviselhetetlen, hogy sosem, de komolyan, egyszer sem teszel szóközt a mondatvégi írásjelek és a vesszők után. Esküszöm, néha már ott tartottam, hogy bezárom az ablakot, csak ne kelljen tovább ezt olvasnom! Aztán úgy láttam, kezdesz rászokni a szóközre, úgyhogy már elnyugodtak a viharok bennem. Helyesírási hibát viszont egyszer sem találtam, legfeljebb elírásit, amiből arra engedek következtetni, hogy vagy egy zseni vagy, vagy ugyanannyira imádsz olvasni, mint én. (Ha az utóbbi, akkor feltétlenül írd meg kommentben!!!) Mivel viszont a szóközzel való hadilábon állásod úgy látszik, lezárult, ezek miatt nem vonok le pontot. De azért már igen, hogy párbeszédek esetén a gondolatjelek után és elé még most sem vagy képes szóközt tenni! És, hogy nem tudod: ha kijelentő mondat hangzik el, nem kell pont a... Jó, inkább példával illusztrálnám: -Sophie,ez veszélyes is lehet.-mondta nyanakodva,fejével az öreg felé bökve. Helyesen:  - Sophie, ez veszélyes is lehet - mondta gyanakodva, fejével az öreg felé bökve. Csak ennyi. A szókincseddel meg semmi baj nincs. (5/3)
9. Hitelesség, történetvezetés. Mivel egyértelműen egy meséről beszélünk, ezért ezt legjobb lenne nem is pontoznom, hiszen egy mesétől az ember nem vár hitelességet és különösebb történetvezetési malőröket. Legfeljebb az utóbbiról annyit, hogy tökéletesen csinálod - amint egy esemény kifúlt, hozod az új izgalmakat rejtegető fordulatot.
10. Ötletesség, egyediség + trailer, függelék, stb. Feltétlenül ide tartozik, hogy a megszokott fejezetes oldal helyett egy tartalom című oldalra pakoltad be mind a fülszöveget, mind a fejezeteket. A trailer a saját kezed munkája, és nem értek ugyan hozzá, de semmi kivetnivalót nem találtam benne. Mindenképpen megjegyezném, ha még nem tettem volna, hogy a történeted, leszámítva, hogy fanfiction, mindenképpen szembeszökően egyedi, ugyanis nemigen találtam még a blogok között olyat, ami a görög mitológiát ilyen feltűnően használja fel a történetéhez. (És ez még mindig nem szemrehányás!) (5/5)

A tartalom összesen: 65/50 Kitartás! :)


Ajánlom...
Abban az esetben, ha felkeltette irodalomórán az érdeklődésed a görög mitológia, illetve, ha ismered Percy Jackson-t, kötelességed minél előbb beleolvasni a történetbe, ami amellett, hogy izgalmas és hihetően, szépen van megírva, még egy szimpatikus, tizenhárom éves főszereplőt is eléd tár, akinek egy idő után akkor is érdekelni fog a sorsa, ha egyébként nem ismered a fanfiction alapjául szolgáló művet.


És ez az, amiről még szólni kívánnék. Eléggé bűntudatom van, amiért szeptember 19. óta csak most sikerült elkészítenem a kritikádat. Ezért szeretnélek kárpótolni, hogy a lelkiismeretemet megnyugtassam, egyrészt, de másrészt azért, mert nagyon elnyerte a tetszésemet a történeted, és nem szeretném, ha mások azért nem kezdenének bele, mert nem teszel szóközt a vesszők után, vagy, mert a szereplőket kissé hanyagul állítottad össze. Persze, csak abban az esetben, ha igényt tartasz rám. Ugyanis szívesen lennék a bétád, csak addig, amíg rendbe hozom az oldalakat, és átjavítgatom a hibákat a régebbi fejezetekben. Ismétlem, ha a hátad közepére sem kívánsz, azt is megmondhatod, de úgy érzem, ennyivel tartozom a várakoztatás után, azonkívül tényleg a szívemen viselem a blogod sorsát.
Várom a visszajelzésedet és véleményedet kommentben.
Kellemes szünetet neked is és minden olvasómnak is, legyetek rosszak és blogoljatok sokat! :)
xoxooo, Nessa

2015. október 13., kedd

Svea blogja

Immáron 14. kritikámat publikálom, és, bár ez nem épp egy kerek szám, meg szeretném köszönni, hogy már ennyien megbíztatok bennem annyira, hogy kikértétek a véleményemet. Ez rengeteget jelent, nem csak azért, mert szeretem csinálni ezt, hanem azért is, mert, remélem, legalább már 14 blog egy kicsit jobbá tételében segédkeztem, és, bár a blogger színvonalának feljavításához azért még sokat kell dolgoznom, már ez is eredmény, sőt, a leghosszabb út is egy aprócska lépéssel kezdődik. Ezenkívül szeretném megköszönni a 4 feliratkozómat, a több, mint 3000 oldalmegjelenítés, a kommenteket és a pipákat, amikkel megajándékoztatok eddig!
Ezúton is szeretnék elnézést kérni Sveától, amiért gyakorlatilag egy hónapot kellett várnia a kritikára, ami egyáltalán nem lett olyan hosszú, mint az elkészítési ideje, és minőséginek se nagyon nevezném. Eddig legalább az volt a mentségem, hogy "szeptember van, basszus", de már ez se, mert októberbe fordult az idő, mióta szeptember 15-én megrendelted a kritikát, de... szóval ja, ki vagyok merülve, nézd el, kérlek, és ne haragudj ezért nagyon.

Szerzője: Svea E.

A kinézet
1. A fejléc. NINCS! Végre! Végre egy blog, aminek nincs fejléce! Hú, de örültem, mikor láttam. Sehol egy szarráfilterezett, ostoba, helytelen nyelvtanú angol idézetekkel telebaszott, ezredik agyonhasznált ribancmodellt ábrázoló fejléc! Hivatalosan is a legjobb barátnőm vagy. És tudom, hogy nem fair, de azért is max pontszámot kapsz, mert... zseniális vagy, már így az első ránézésre is! (6/6) (0/0) (Azért arra, hogy valami hiányzik, arra nem adunk pontot. Én is gyűlölöm, amikor a történet kevesebb pontot nyom a latban, mint a fejléc, még jobban, mint Laura, de ez így olyasmi, amiért minden designblogger legalábbis karóba húz, azt meg nem akarjuk. A béta voltam.)
2. A háttér. Keltazöld. Imádom ezt a színt! (2/2)
3. A bejegyzések és modulok háttere. Fehér. Passzol a háttérhez, semmi baj vele. (2/2)
4. A betűszín, betűtípus. Az egyszerű feketénél maradtál, ami teljesen rendben van, olvasható is, esztétikus is. (3/3)
5. A modulok. Azt hiszem, nyolc van. Legfelül a kép tetszik, illik a történethez, az oldalakról majd a külön pontban, az információk rendben vannak, szépen összeszedted őket; az idézet szép, a leírásról majd a fülszöveg-pontban, a borítóról majd a könyvborító-pontnál. A chat szép keltazöld, és passzol a bloghoz. A Facebook-profilod linkjét én az infóboxba tettem volna, mondjuk az askod elé. A cserék meg magától értetődők. (Nem tudom, miért vagyok ilyen szűkszavú, mikor máskor a semmiről is tudok sorokon keresztül írni, de ne haragudj. Nem ellened irányul, fáradt vagyok..) (12/12)
6. Ötletesség, egyediség + könyvborító, stb. A borító tetszik, ötletes, szép, esztétikus. Nagyon egyedinek találtam a címhez passzoló, keltazöld színt, ami nagyrészt jellemzi a blog külsejét; hasonlóval még nem találkoztam. A favicon is jó lett, ahogy látom, az is a főszereplő lányt ábrázolja. Pluszpontot is adnék, mert a faviconnal általában nem sokan vesződnek, de azt nem lehet, mert felborítaná az én amúgy is kétes számoló-képességeimet a pontszámokat illetően. (5/5)
7. Az összhatás. A blogod megnyugtató, szép látványt nyújt. Ha valakinek épp van rá ideje, tuti, hogy legalább próba-szerencse alapon bele is fog olvasni a blogba. Semmi kifogásom nincs, jól össze van rakva. :) (5/5)

A kinézet összesen: 29/29 Tökéletes! :)


A tartalom
1. A cím. Mindenképpen egyedi. Még nem találkoztam bloggal/történettel, aminek egy szín neve lett volna a címe, de egyáltalán nem rossz ötlet, főleg, ha már színből is találtál olyat, amivel nem találkozik minden sarkon az ember! Egyszerű, könnyen megjegyezhető, rövid. Különösebben nem tudom a történethez kötni, de ez nyugodtan lehet amiatt is, hogy elvont cím, és, hogy nem volt erőm végigolvasni (ha már lusta vagyok, legalább bevallom, hé, és hibáztasd a délutáni testnevelés órákat). (6/6)
2. A fülszöveg. Úgy értelmeztem, hogy a Batman-idézet is hozzá tartozik. Az kifejezetten tetszik. A fülszöveg pedig tökéletes, ami ritkaságszámba megy! Nincsenek benne hibák, figyelemfelkeltő, érdekes, megfelelő hosszú is. Még sorkizárt is! (Haha, nem is tudod, tőlem ez mekkora dicséret.) Mivel semmi baj vele, ezért nem tudok róla annyit írni, mint általában szoktam, sajnálom. Rövid, velős, a vége bogarat tesz az ember fülébe, nagyjából megmutatja, milyen stílusban íródik, és eléggé sodróerejű ahhoz, hogy bevonzza az olvasót. (5/5)
3. Az oldalak. Megint az egyedi szót kell használnom! A szereplőket felsorakoztató oldalnak a szokásos, unalmas szereplők/karakterek helyett az a neve, hogy Ki vagy?, ami nagyon tetszik. Az jó ötlet, hogy mindenki napszemüveget hordjon (jó védjegy, nem kell vacakolni a karakterek szeme színével és az arcukból is kevesebb látszik, vagyis jobban bele tudsz nyúlni a kinézetükbe), de maguk a karakterek egyáltalán nem különlegesek sajnos. Kicsit sem néznek ki valódibbnak, mint a többi blog képei, marad ugyanaz a tökéletesen hibátlan kinézetű modellcsajok + helyes pasik, akikre a nyálunkat lehet csorgatni kombó. Nem vagyok meggyőzve. (Ha a közönségnek ez kell, akkor se.) De legalább szép, rendezett képek vannak a szereplőkről, és az elmaradhatatlan József Attila idézetek is csodásak. Az intro nagyszerű! Amit elé írtál, azt tökéletesen átérzem, én annyi sorozatot szeretek, ezért annyi nagyszerű intro-t látok magam előtt, amikor ezt a szót olvasom! Az már külön misét megér, hogy fejezetek helyett felvonásoknak nevezted el a fejezeteket, ez pedig ismételten az egyediség kérdésében lendít hatalmasat. A Jégkockadrazséhoz érve már nem találom a szavakat, mert ennyi egyediség és különlegesség egy blogon már lélegzetelállító ahhoz képest, amikkel eddig volt dolgom. De azért ajánlok egy lopásgátló HTML-t. Tudod, hogy terjednek az idézetek a weben: mindenki ellop mindent mindenkitől. Az, hogy kiírod, hogy copyright, saját, ne nyúlj hozzá, sajnos már nem sokat segít. Az iPod meg külön zsenialitás. Annyira jó, hogy nem egy ócska zenelejátszót raktál be az oldalra, hanem összeszedted egy külön oldalra, hogy aki akarja, meghallgathassa! Egy nehezen kezelhető, esetleg magától induló zenejátszó helyett összeszedted külön oldalakra a zenéket listába. A közönség nyugodtan szemezgethet, és nem egy random választott számot kap valahonnan a listából. Sokkal szimpatikusabb ez a megoldás, mint az általánosan használt; csak gratulálni tudok hozzá. Egyedül az nem esett le, hogy miért írtál minden zenelink elé egy nyolcast, után meg hetest. Ja, és a József Attila idézetek mind zseniálisak, de szerintem ezzel a kijelentésemmel nem mondtam újat neked. (4/4)
4. A prológus. Nincs, de ezzel semmi probléma. (0/0)
5. A történet. Én komolyan áradozni akartam róla, hogy mennyire egyedi és hibátlan, de erről egyrészt azért mondtam le, mert nem áll jól nekem az áradozás, és nem csinálom jól, másrészt azért, mert te biztosan tisztában vagy azzal, hogy mennyire jól írsz, harmadrészt az eddigi tizenhárom kritikád is taglalta már azokat, amiket én gondolok, negyedrészt túl fáradt vagyok már hozzá. A történet megintcsak egyedi, különleges, és... én nem tudom. Minden pozitív jelző, amit el tudsz képzelni. Az, hogy nem különösebben az én stílusom és műfajom valamiért, az nem a te hibád, és nem is tudnám megmondani, hogy mi nem tetszik benne. Az egészen biztos, hogy legalább nem fanfiction, ezért az alapötletre máris adhatnék fapofával max. pontot akkor is, ha nem valóban egyedi - márpedig az, szóval a húsz pontot is megérdemelnéd a tízből. (10/10) (10/10)
6. Leírások, párbeszédek, a karakterek. A szereplők közül nem a főhősnővel kezdem, hanem annak Path nevű szobatársával, akit szeretnék kiemelni. Abszolút unszimpatikus, de csak azért, mert a való életben sem szeretem a hozzá hasonló, ezer százalékig irányító, erőszakos vezetőket. Persze, feltétlenül egyedi, mert végre egy olyan karakter, aki nem feltétlenül illik be az átlagblogok visszahúzódó, ugyanakkor persze tökéletesen gyönyörű főhősnősablonjaiba. Skyler meg... szintén nem az esetem, ha fogalmazhatok így. Ami nem jelenti azt, hogy nem jó főszereplő! Hiszen kidolgozott, érdekes, reális személyiség, ami sokkal fontosabb annál, hogy nekem tetszik-e, avagy nem. Leírások elvétve találhatók, de lehet, hogy csak fáradt voltam, ezért nem tűnt fel, hogy épp azt olvasok, mindenesetre különösebb problémáid ezzel sincsenek. A párbeszédekkel sincs semmi gond, reálisak, etécé. (15/14) 
7. Stílus, fogalmazás. Egyszerű, mégis stílusos. Nincs vele különösebb problémám, csak néha nem tudom, valamiért nem tetszett a hanghordozása, vagy nem tudom. Csak túl flegmának, érdektelennek éreztem néha, de ez fakadhat a főhősnő, Skyler jelleméből is. Szóval ez is rendben van. (5/5)
8. A helyesírás, szókincs. Ez igen. Tökéletes szókincs, helyesírási hiba nincs, és végre, találtam valakit, aki tudja, hogy kell írni, hogy egyelőre. Őszintén kérdezem, és várom is a válaszodat rá kommentben: hány regény olvastál már el életedben? Mert nem egy bloggal volt már dolgom (nem kritikák útján, hanem általában), amelynek az írója jó, ha az iskolai kötelezőket. (5/5)
9. Hitelesség, történetvezetés. A történet úgy általában véve reális, mégis egyedi. Tökéletesen visszaadod a fiatalok vakmerőségét, életerejét, lelkesedését, jellemét, meggondolatlanságát. Tetszik, hogy a főhősnő blogot vezet, mert ez is hiteles. Melyik tinilánynak ne lenne olyan időszaka, mikor a blogja a mindene? A történet normális, se nem lassú, se nem gyors ütemben halad. A kezdés nem túl izgalmas, de ezzel nincs semmi baj - én személy szerint semmit nem utálok jobban, mint amikor már kiforraltam, milyen izgalmakat írok majd az ikszedik fejezetbe, és az első pár mondjuk kicsit eseménytelen, és emiatt leszólogatnak, mielőtt bevethetném az érdekes részeket. Biztos érted, mire gondolok. A téma, hogy valaki felszedett pár kilót, ezért fogyózni és edzeni kezd, teljesen átlagos ugyan, de könyörgöm, az emberek élete is átlagos, akkor lenne hiteltelen a történet, ha egy egyszerű egyetemista lánynak mindenki másénál érdekesebb élete lenne! Szóval realitásból csillagos ötös, le a kalappal. (5/5)
10. Ötletesség, egyediség + trailer, függelék, stb. Szerintem az eddigiek magukért beszélnek. Egyedi a cím, a fülszöveg, az oldalak, a fejezetek felvonásnak nevezése, a trailer/intro, a szereplők reálissága... (5/5)

A tartalom összesen: 70/69 Le a kalappal, tényleg! :)


Ajánlom...
Annak, aki egy reális történetet szeretne olvasni egy reális, elképzelhető, Skyler nevű karakter szemszögéből. Annak, aki épp unatkozik, és szeretné viszonylag hasznosan tölteni az idejét, kikapcsolódni - ez a történet teljes mértékben lehetőséget nyújt erre. Egyszerű, hétköznapi történet, nagyszerűen megírva. Kell ennél több?


És most komolyan szeretnék őszinte bocsánatot kérni azért, hogy két nap híján egy hónapig kellett várnod erre a kritikára, Svea. Hiába igyekeztem, nem sikerült épp olyan minőségűre, mint az eddigiek, sőt, de tényleg mentségemre szóljon, hogy elárasztott a tanulnivaló, a gimnázium, a sok újdonság, a lustaság, a fáradtság. Ha a kritikában logikai bukfencet találsz, vagy elszámoltam a pontokat (ahogy mindig szoktam), kérlek, szólj, mert, bár átolvastam ötször is, biztos, ami biztos. (Elszámolási hibát amúgy se vennék észre, mert másodszor is ugyanúgy elszámolok mindent.)
Sophia kritikáját pedig most már sürgősen elkezdem írni, mert ő is lassan egy hónapja rendelt. Ha belerázódtam a puskaírásba és a tanulnivalók elsumákolásába, a blog visszatér a nyárihoz hasonló, gyakori bejegyzéses rendszerhez, és egy meglepetést is láthattok, amint Sophia kritikáját megcsináltam.
Vigyázzatok magatokra, és hordjatok kesztyűt, ha hozzám hasonlóan biciklivel jártok reggel suliba, mert esküszöm, nincs annál rosszabb, mikor annyira szétfagynak az ujjaid, hogy egy zsebkendőt se tudsz széthajtogatni.
All the love.

2015. október 2., péntek

Ismét egy mentegetőzés

Már nem akarom felidézni, hányszor írtam ehhez hasonló, nyavalygó, elnézést kérő, kifogásokat kereső cikket. Röviden összefoglalva én egy lusta disznó vagyok, és pont, Anna meg el van havazva mindennel, amit el tudtok képzelni, szóval ja, a két várólistásom, Svea és Sophia kénytelen lesz várni. Ne haragudjatok, srácok, tényleg kimúlni sincs időm (meg erőm se), és a tegnapi Elfújta a szél-nézés sem tett jót, azóta nincs életkedvem, és csak álomba sírtam magam este. Eskü, Svea kritikája már egy hete is majdnem kész volt, de a hiányzó részeit rá akartam sózni Annára, mert akkoriban lett elegem a hajtásból és abból, hogy a lábamra nézek, és a fáradságtól úgy látom, mintha forogna, ő viszont pont akkor nem ért rá több ok miatt sem, ahogy most sem. Tényleg szégyellem magam a lustaságomért, amiért se egy épkézláb kritikát, sem bármilyen cikket nem tudtam összehozni több, mint fél hónap alatt. Szégyellem magam, de nem a lustaságomért, hanem azért, mert ti is tanúi vagytok a lustaságomnak. Kell nekem egy Rhett Butler, pls.
Btw, ha valaki látta/olvasta rajtam kívül az Elfújta a szelet, az legyen olyan kedves, és írjon már egy komit vagy e-mailt, hogy kizokoghassam magam neki! Nem tudom elmondani a fájdalmamat olyannak, aki nem ismeri, ugyanúgy, ahogy nem tudom elmondani a tartalmát sem. Nem kellett volna sem elolvasnom, sem megnéznem. Nem vagyok elég erős egy ilyenhez.
Sajnálom. A blog természetesen továbbra sem zár be, majd valamikor jönnek a kért kritikák és a szokásos bejegyzések is, addig tanuljatok sokat, és legyetek rosszak! :)
xoxo Nessa